Otthoni Praktikák

A depresszióra utaló tünetek oly sokfélék és egyénileg annyira különbözők, hogy gyakran komoly nehézségekbe ütközik a biztos diagnózis, sőt nemritkán egyáltalán nem ismerik fel. A depresszióból kivezető egyetlen út, ha valóban saját énünket éljük. Meg kell ismernünk…

Mi a jobb módszer: ha felszúrjuk vagy ha békén hagyjuk a hólyagokat? Soha ne bántsuk a kisméretű, illetve az olyan hólyagokat, amelyek valószínűleg nem fakad­nak ki. Kisebb az esélye az elfertőződésnek, ha a hólyagot fedő bőr érintetlen marad, és megvárjuk, hogy a…

A vizelettartási zavar négy formáját különböztetjük meg. Erőfeszítésre jelent­kező stressz- (vagy terhe­léses) inkontinencia esetén nevetés, köhögés, tüsszen­tés vagy nehéz tárgy eme­lése esetén bekövetkező hasűri nyomás fokozódása miatt lép fel…

A visszértágulatok kialakulásának egyik oka a felszínes vénák falá­nak gyengesége, ami lehet öröklött. Idővel a vénák el­veszítik rugalmasságukat, kitágulnak. Hogy elférjenek az ép állapotukban elfoglalt helyen, csavaros lefutásúak lesznek, csomós…

A vesekövek lehetnek apró szemcsék (vesehomok), vagy akár 5 cm átmérőjű képződmények is. Néha egyáltalán nem okoznak fájdalmat, de ha elhagyják a vesét, a hólyag felé halad­va beékelődnek a húgyve­zetékbe...Tovább a teljes cikkhez>>

Amikor erősebb lökés vagy ütés ér bennünket, előfordul, hogy a bőrfelület ép marad, alatta azonban a hajszálerek megrepednek, és bevérzés keletkezik. A vér a környező szöve­tekbe szivárog, és eleinte kékesfekete elszíneződést hoz létre, majd ahogy kezd lebomlani, a folt…

Amikor megvágjuk magun­kat valamilyen éles tárggyal - egy konyhakéssel, a bo­rotvával, egy törött pohár­ral vagy akár egy papírda­rabbal -, megsérülhet a bőr mélyebb, erekben gaz­dag rétege, és a seb vérezni kezd. Amikor elesünk, és lehorzsolódik a…

A fájó torok bepirosodhat, és fehér vagy sárgás pöttyök jelenhetnek meg raj­ta; az égető vagy kaparó érzés miatt olykor nehe­zen tudunk beszélni vagy nyelni. Ezek a torokgyulla­dás legjellemzőbb tünetei, amelyet leggyakrabban vírusok, ritkábban baktéri­umok…

Terméketlenségről akkor beszélünk, ha egy párnak egyévi rendszeres, védekezés nélküli nemi élet után sem sikerül a fogamzás (nem is gondolnánk, hogy ez milyen gyakori probléma). Az orvosok ma már tudják, hogy a két nem képviselői között közel megegyező az érintettek…

A szorongás akkor jelent gondot, ha valamilyen homályos, sőt akár nem is létező, képzelt fenyegetés­re adott „válasz", amely tartósan fennáll. Számtalan lelki és fizikai tünettel jár­hat: félelemérzet, összpontosításra való képtelenség,…

A szem megerőltetése igen gyakori probléma napjainkban. Ha bekövetkezik, akkor homályosan látunk, elfáradunk, esetleg megfájdul a fejünk. A hosszan tartó, megerőltető nézés követ­keztében látásproblémák (például kettős vagy homá­lyos látás) jelentkezhetnek. A szem…

A könny folyamatosan óvja szemünket a kiszáradástól, ám emellett fontos szere­pet játszik a szemhéj alá került szennyeződések eltávolításában is. Ha kevés a könnyünk, a szemünk ér­zékennyé és vörössé válik. A kor előrehaladtával egy­re kevesebb termelődik,…

A székrekedés valójában a széklet kialakulásának és a bélrendszeren való átha­ladásának a zavara. A rit­kább székelés önmagában még nem jelent székreke­dést, ám ha a széklet rend­szerint száraz, kemény, és ürítése nehéz, esetleg fáj­dalmas, joggal…

Bőrünk felső szarurétege normális esetben önmagát hidratálja, ám ezt a feladatát nem tudja kielégítően ellátni, ha túl gyakran zuhanyozunk, sokat tartózkodunk a napon, szárító hatású szappant és kozmetikumokat használunk, esetleg a lakásban „sivatagi" a…

A száj kiszáradásáért több­nyire az elégtelen nyálelvá­lasztás a felelős - amit előidézhetnek bizonyos gyógyszerek, a szájrák elle­ni sugárkezelés, a kemote­rápia vagy valamilyen mű­tét. A Sjörgen-szindróma néven ismert autoimmun betegség a külső…

Az orvosi szakszóval stomatitis aphthosának nevezett szájfekély (afta) gyakran csoportosan jele­nik meg az ajak vagy az arc belső felszínén, a fogíny környékén, illetve a nyel­ven. A fehér vagy sárgás hólyagokat vöröses gyűrű övezi; méretük a gombos-tűfejnyitől akár…

Szervezetünk remekül képes kezelni, sőt akár a hasznunkra is fordítani a rövid stresszes időszakokat (például ilyenkor jobb teljesítményre vagyunk képesek, mint egyébként). A hosszan tartó felfokozott feszültség azonban nem tesz jót sem a testnek, sem a léleknek, Az idegeskedést…

A rozácea értágulatokkal járó, ismeretlen eredetű, gyulladásos bőrbetegség. Az arcbőr eleinte csak át­menetileg pirul ki, később azonban a kitágult hajszál­erek miatt a bíborvörösség állandóvá válik, az arcon csomók és pörsenések fej­lődnek ki, majd ezek…

A szúnyogok, a kullancsok és a bolhák a táplálék mi­att, míg a méhek és a dara­zsak azért támadnak, mert veszélyt éreznek. Amikor egy szúnyog megcsíp, a nyá­lából egy kevés a bőrünk alá jut, ami viszkető duzza­natot okoz. A méhek és a darazsak fullánkjából…

Hirtelen megterhelés kö­vetkeztében az ízület el­mozdul a helyéről, és visszaugrik - az ízületet tartó szalagok egy része közben elszakadhat. Erős fájdalom és duzzanat jelentkezik, a bőr elszíneződik. A rán­dulás leggyakrabban a bo­kát érinti, és nem csak…

Amikor eszünk, iszunk, illetve amikor stresszes helyzetben felgyorsul a lég­zésünk, levegőt nyelünk. Ami azonban bement, an­nak ki is kell jönnie. Egy felnőtt naponta legalább tízszer enged ki bélgázt, amely a lényeit levegőből és az emésztés során ter­melődött…

Negyvenéves kor felett sok férfi küszködik vizelet-ürítési nehézségekkel: a vizelet gyengén, vékony sugárban ürül, és a végén csöpögve áll el. Bosszantó módon a természet az éj­szaka közepén is szólít, fél­beszakítva az alvást. Az ok általában jóindulatú…

A csecsemők bőre sokban különbözik a felnőttekétől: a szaru- és a hámréteg vé­konyabb, a hámsejtek kap­csolódása lazább, a faggyú­mirigyek pedig még nem működnek, ezért a külső hatásokra, irritáló anyagok­ra, fertőzésekre érzéke­nyebben…

A csecsemők bőre sokban különbözik a felnőttekétől: a szaru- és a hámréteg vé­konyabb, a hámsejtek kap­csolódása lazább, a faggyú­mirigyek pedig még nem működnek, ezért a külső hatásokra, irritáló anyagok­ra, fertőzésekre érzéke­nyebben…

A bárányhimlőt okozó Varicella zooster nevű her­peszvírus az eredeti fertő­zés után a gerincvelői vagy agyi érző idegdúcokba te­lepedve a szervezetben marad. Az esetek 20 száza­lékában, többnyire 50 év felett újra működésbe lép, ekkor azonban már övsömört…